tegnap voltam végre kyokushin karate-edzésen.apám, ezek nem viccelnek!majdnem megdöglöttem az edzés végére. per pillanat a járás is problémás, a vádlim, a lábszáram mintha acélsodronyból lenne sodorva. minden lépés maga a kín. leülni? guggolni? muhahahaha!még 'szerencse', hogy…

azé ez durva milyen kis picsák mászkálnak itt az iroda előtt.tényleg szépek a magyar lányok.még szerencse, hogy megingathatalan vagyok.

tegnap este, Malac, Helga, én (és természetesen Ica) megbeszéltünk 1-2 dolgot, amit meg kellett már beszélni. mer' ugye egyfelől Malac most, hogy nemsokára beindul a rádió, vezető lesz. részemről leginkább azt a témát erőltettem, hogy fel kell nőnie…

és akkor arról még nem is szóltam, hogy végre egy kardigánban, meg vékony bársonykabátban jöhettem be dolgozni az irodába.ennyit szerettem volna mondani. útelágezebdgszeidlszzzdfhurefbkdowsidás

ja, és éljen a tavasz. tegnap egész délután a  kertet csinyágattuk, békésen öregesen, hehehe. főleg azután, amit az esti buli közben kaptam, különösen vicces. vasárnap este átmentünk kecelre, mer' a diszkóban nosztalgia est volt, és a kalocsai Bizarre (nem tom hogy kell…

ma van a napja, hogy Helgával100 hónapja vagyunk együtt viszonylag sűrűn használom a színnel és mérettel való kiemelést. hmmm. ez elgondolkodtató. vagy nem?