Szóval azon gondolkodtam, hogy ha potenciális csalónak tekintik az embert, és ENNEK okán pénzt kérnek tőle, akkor ez logikusan azt jelentené, hogy csalhatsz, hiszen fizetsz azért, mert csalsz. A válasz nem, nem azt jelenti. Ismételten 0, azaz semmiféle szolgáltatásért kell több száz forintot kifizetni. Azt számolgattuk nemrég, hogy esetleg adhatnánk-e egy kisebb pendrive-ot valamelyik lapszámunk mellé, amin nyilván tartalom is lenne. Számolgattunk, és kiderült, hogy még ha le is nyomnánk az árat valamelyik forgalmazó vagy gyártó segítségével párszáz forintra, akkor is újabb száz forintokat kellene a SEMMIÉRT (és újra kurvára hangsúlyozom) a SEMMIÉRT kifizetni ezeknek a nyomorékoknak. Mindez meg is hiúsította az elképzelést egyébként.

Szóval rühellem, amikor valaki abból akar megélni, amiből nem lehet, és ehhez másoktól LOP el pénzt arra való hivatkozásból, hogy amit csinál, abból egyébként nem lehetne megélni. Hátajókurvaanyátokat.

És szólt az Úr, mondván: "Húzd ki a Szent Biztosítószeget, majd azután számlálj el háromig. Se többet, se kevesebbet. Három legyen, amedig számolsz, s ameddig számolsz, az háromig legyen. Négyig ne számolj hát ezért, sem pedig kettőig - hacsak nem folytatod a te számolásodat háromig. Az ötöst szádra ne vedd. Midőn a hármashoz érsz, mely sorrendben a harmadik leszen, eldobandod te az Antiochiai Szent Kézigránátot a te ellened felé, ki - mivel nem kedves nekem - megdöglend."

Az egyik munkatársam nagyon bőkezűen bánt a dvdk-kel még korábban, aztán megtudtam tőle, hogy szlovákból hordja neki valaki, ahol 20 forint körüli áron szórják (kb. annyiért amennyit valójában ér), és komplett üzletek rendezkedtek be a magyar "adathordozómenekültek" kielégítésére. Oda nem ér el Ákosék keze (remélem nem tévedek, hogy ő az Artisjus egyik atyja). :)

volt kollégám is nyomatta ezt szlovák dvd-témát. el sem mozdult az íróasztala elől, neten rendelte, kézbe kapta számlával, és így is olcsóbb volt még a magyar piacos árnál is! ha lesznek egyszer dolgaim (autó, cég, stb) kérem majd a szlovák állampolgárságot.

Hmmm, érdekes, mert épp a minap olvastam, hogy a drága euro(ó) miatt ide járnak a szlovákok vásárolni és az egyik megkérdezett éppen a dvd filmek miatt, mert itt harmad áron megveszi.

más a film, mint az üres hordozó, mert itthon az üres vásárlását büntetik ilyen szarságokkal...

Durva lenne, ha a műsoros cuccokra is rányomnák a "loptál" adót.:-)

"lopni fogol" adó :)

Nem is a "loptál" adóra gondoltam, de ezeken is van szerzői jogdíj. De akkor az kevesebb itthon???!!

Nem tudom elképzelni hogy kevesebb lenne magyarban bármilyen adó vagy jogdíj mint bárhol a világon, mivel viszonylagosan nyilvánvalóan az univerzum legdrágább helye magyarország. Az olcsóbb műsoros dévédé is valszeg a szar forint miatt olcsó az eurósoknak.

A vinyókon miért nincs matrica? Én azokon tartom az illegál zenéim...

Nem biztos, hogy olyan messze van már...

azokra tényleg csak másodpercek kérdése ez alapján: http://www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/felhasznaloknak/aktualis_jogdijkozlemeny_U.html

Ott a vinyó! :D

Témába vág és jó: http://greyhound.blog.hu/2009/03/06/1999_2009_artisjus_a_kurva_anyad

hátbazmeg: "az Artisjus 2007-es jogdíjbevétele csaknem 13 milliárd forintra rúgott, és ennek legnagyobb része a felmatricázott adathordozók jogdíjaiból folyt be (összehasonlításképpen: a zenei CD-k és egyéb "műsoros" kiadványok teljes árbevétele még az említett összeg felét sem éri el). A 13 milliárdból mintegy 8,5 milliárdot kaptak meg a szerzők, az előadók és a kiadók - a lemezeladások és a rádióbeli szereplések alapján képzett arányszámok szerint -, a többi az Artisjus működésére és a "gyakorlati jogvédelemre" fordítódott." http://nol.hu/lap/kult/lap-20090307-20090307-40

az egyik szakmai fórumon egy srác írt az artisjusnak, hogy mégis mi ez a fasság, és ezt az emilt kapta vissza: "Tisztelt Raszl Iván! A pendrive-ok után fizetendő díj a törvény szerint „üres – kép és hanghordozók” után fizetendő. A díjfizetési kötelezettség csak azokra a hordozókra nem terjed ki, amelyek kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használhatók, amelyeket „rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek, előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére”. A pendrive-ok nem tekinthetők ilyennek: olyan multifunkcionális hordozók, amelyekre rendeltetésszerű használat esetén szerzői műveket is másolnak. Természetesen a gyakorlatban felmérések előzték meg – és folyamatosan ellenőrzik – az üres hordozókra másolt jogvédett anyagok hozzávetőleges arányát. Rendszeresen elvégzett reprezentatív felméréseink kifejezetten azt mutatják, hogy az ilyen hordozóra kerülő tartalmak jelentős részben zenei, filmes és képi tartalmak. (Az elmúlt három évben 50-60% körül volt ez az arány, ld. http://www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/hireink/index.html#maganc... ) Az Artisjus nem feltételezi, hogy minden vásárló jogsértő másolatot fog készíteni, ez a díj lehetővé teszi, hogy a vásárlók magáncélra szabadon készíthessenek művekről másolatokat, azt is mondhatnám, hogy az üres hordozó díj „legalizálja” a magáncélú másolatokat. Az üres hordozó díj nem adó. Sem célja, sem meghatározása, sem címzettje, sem rendeltetése alapján nem az. A díjfizetés az egyes ember szintjén – az adókhoz valamelyest hasonlóan – valóban nem egyenesen arányos a felhasználás (a magáncélú másolás) valódi mértékével. Emiatt a díjfizetés tűnhet igazságtalannak, de társadalmi méretekben gondolkodva jelenleg nincs hatékonyabb módja a jogosultak és a felhasználók érdekei egyensúlyban tartásának. Az elviekben a magáncélú másolásokhoz kapcsolódó díjakat pedig csak úgy lehet a gyakorlatban is valóban megtörténő másolásokhoz kötni, ha a díj e szabad felhasználási cselekmények eszközéül szolgáló üres hordozók árába átalányként épül bele. A díj megállapítása: Mivel nem adóról, hanem egy sajátos szerzői jogi díjról van szó, a díjat maguk az érintett szerzők, előadók, előállítók állapítják meg – ugyanakkor természetesen szigorú állami kontroll mellett. Ez az állami kontroll biztosítja azt, hogy a jogosultak ne éljenek vissza díjmegállapítási lehetőségükkel. A díj megállapításának a folyamata: azok a közös jogkezelő szervezetek, amelyek a törvény alapján részesülnek ezekből a díjakból, megállapítják a díjak mértékét. Ezek a szervezetek: - ARTISJUS [zenei és irodalmi szerzők], www.artisjus.hu; - HUNGART [vizuális művészek], www.hungart.org; - FILMJUS [filmszerzők és előállítók], www.filmjus.hu; - Előadóművészi Jogvédő Iroda [előadóművészek], www.eji.hu; - MAHASZ [hangfelvétel-kiadók], www.mahasz.hu. A díjakat az Oktatási és Kulturális Miniszter hagyja jóvá az importőrökkel folytatott egyeztetést követően. A valóságban az Artisjus természetesen már a díjak megállapítása előtt felveszi a kapcsolatot a forgalmazókkal az egyeztetések lefolytatása végett. A konkrét esetben, a pendrive-oknál a szerzői jogosultak kifejezetten hosszú tárgyalásokat folytattak a forgalmazókkal, és végül velük egyetértésben állapították meg a díjakat. Véleményünket a "válasz / reply" menüpont alkalmazásával készített elektronikus üzenetbe foglaltuk. Így bizonyosak lehetünk abban, hogy a válasz arra az elektronikus levélcímre érkezik, ahonnan az eredeti üzenetet is küldték. Kérjük, hogyha ennek ellenére nem az eredeti üzenetet küldő személy kapná meg /nyitná ki üzenetünket, szíveskedjen azt - ha erre módja van - a valódi címzettnek továbbítani. Üdvözlettel: Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Jogi tanácsadás"

Ez elmondhatatlanul gusztustalan. ez az egész.

ühümm, a fentiek alapján saul tonnaszám kapja a hungarttól a jogdíjat az interneten mindenféle avatár oldalon (nyilván jogszerűen - muhaha) használt képeiért...

Ez így igaz! Éppen ibizán döglök most is, és a hotel teraszáról netelek a verőfényben. Kóla is van.