tegnap ismét megerősítést nyert az a meggyőződésem, hogy emberismeretem
az utóbbi időben exponenciálisan javul, már-már, sőt, szinte
tévedhetetlen vagyok/leszek lassan ez ügyben. pl: tegnap vizsgázott egy
srác, és edzőnk direkt szólt küzdelem előtt ellenfeleinek (15 emberrel
kellett megverekednie, nem számított, hogy mennyit ad, vagy kap, ha a
végén még talpon áll, akkor nyert) , hogy a srác le van sérülve,
a sípcsontja csonthártyája gyulladt. erre egy a fasz, természetesen
folyamatosan a sérült lábat büntette. a 7. ellenfél ellen fel is adta a
küzdelmet az arc, mert nem akart total tönkrement lábat. na ez a kis
fasz amióta megláttam a bögyömben van, szerencsére magasabb rangú, mint
én, így biztos nem fogom provokálni, de felbaszott. szóval csak azt
akartam mondani, hogy mostanában újra olyan vagyok, mint rég:
megérzésekre hagyatkozom de
duuuuuuuuurrrrrrrrrrrrrvvvvvááááááááááánnnnnnnnnn. wazze a szív
pontosabb soxor, mint az ész...
+
kowalsky meg a vega kötelező!!!