nézegetem én, hogy mik vannak mostanában, aztán egyszercsak, egy váratlan, ámde a megvilágosodással egyenértékű, vagy legalábbis azt alulról halványan súroló emelkedett pillanatban kurvára azon kaptam magam, hogy engem itten negatívan diszkriminálnak. de durván ám!
sőtsőt (sőt!) minden kétséget kizáróan rasszista főnökeim vannak, akik teljesen nyilvánvalóan utálnak, biztos, mer olyan zsidós fejem van. bár az is lehet, hogy szimplán csak nincs szívük. mer ugye, ha lenne szívük, akkor nem lennének olyan aljasok, hogy elvárnak tőlem. egyáltalán nem is értem, hogy a kis kezeimbe havonta belapátolt összegért hogyan számítanak tőlem bármire is. mi? hogy dolgozzak meg azért a pénzért? mit képzelnek ezek, hát mi vagyok én? valami szolga?
ami jár, az jár, nem?
és ugyan, mért ne járna a semmiért minden?
