emlékszem még, amikora rendszerváltás (hehh) után alig valamivel, 1990 októberében a néhány forintos benzináremelés miatti tiltakozásul a fuvarozók három napra megbénították az ország közlekedését. néhány forintos benzinár-emelkedés miatt! vágod? most tesó arra nem képes ez a beszari, töketlen ország, (pontosabban ez az egész buta emberiség), hogy legalább ellent merjen mondani bárminek, ami szarul esik neki. gondolkodás nélkül lenyelünk minden szart, azt sem mérlegelve, hogy miért. inkább vidáman rabszolga mindenki egy rohamosan rohadó világban, mint, hogy merjünk saját uraink lenni.

jaj, nem szólok, mert oda a munkám! inkább választom a biztos megrohadást, mint a bizonytalan szabadságot, amiben benne van végtelen^végtelen-ediken lehetőség, akár még az is, hogy jobb lesz nekem. jaj, inkább basszon seggbe a főnök, minthogy a bizonytalan basszon seggbe!

hagyjuk, hogy butítsanak, mérgezzenek, eltapossanak, hagyjuk, hogy olyan életet éljünk amit nem emberként, hanem egyszerű, lélektelen droidként KELL végignemistudommicsináljunkmertezígyneméletazbiztos.

nem vagyok depós, komolyan nem, csak kiakadok néha. elcsúszik az ékszíj, félreugrik egy fogaskerék az agyamban, vagy én nem tudom, de ilyenkor lexívesebben mindannyiunk pofáját egy jó nagy vasalt husánggal zúznám össze, boldog, vértfröcsögő vigyorral figyelve, ahogy a porrá törött fogszilánkok, meg a nyálas-véres húscafatok szanaszét röpülnek a levegőben, meg figyelném az üregükből kipottyanó és a kátyús betonon szétfröccsenő vaksi szemgolyókat, rá is lépnék szerintem egyikre másikra, - ha engedné az időm mielőtt nagy valószínűséggel cafatokra tépnének a kék ruhás, testvéreiket is megölni kész rendőr-droidok* nagy tűzerejű lőfegyverei. azt bazmeg. tuti, hogy a végén engem hoznának ki az egészből rosszfiúként. még lennék a szarjancsi, amiért...

áhhh!


*= természetesen ők jó embernek hiszik magukat. uncool faszfejek