engem valamiért mindig meglep, amikor azon aggódnak egyesek (sokak), hogy a közösségi oldalakon magukról elhelyezett információk hozzáférhetőek mások számára is. megráznám ilyenkor finoman a vállukat, és az arcukba morognám szúrós tekintettel, de barátságosan, hogy "mit hitté hüjegyerek?" a faszbuk, az iviv, a fliker és társaik ugyanis már kezdetektől -legalábbis az én szememben- a megosztásról, a közlésről, szóval főleg az ego tobzódásáról szólnak.
azaz ha nem akarom, hogy tudjanak rólam dolgokat miért tennem azt közzé az interneten? főleg miért adnék meg magamról nyilvános helyeken olyan információkat amik számomra kínosak lehetnek? (mondjuk az én esetemben ez speciális, mert én inkább közlöm mindenkivel, ha mittomén beszartam, vagy ha farokverésen kaptak, így legalább nem ciki lesz, hanem vicces, - de ez én vok)
és főleg: miért lepődnek meg sokan, ha az ezeken az oldalakon közzétett infók mások számára is hozzáférhetőek. (mondjuk hallok hátborzongatóan naiv idiótákról is: céges problémákat, vezetők, kollégák fikázását fészbúk kommentekben megbeszélés pl. sztem extrém vad valós példa)
a fent belinkelt írásra tényleg csak a sokszor elpufogtatott frázist tudom csak felhozni válaszul, hogyaszongya: 'nem a puska öl, hanem az ember, aki meghúzza a ravaszt', azaz attól baszod, hogy van lehetőség mutogatnod magad, még nem kellene ész nélkül tenni azt.
