nem szeretem a focit*, nem is nem szeretem, de nem ugrálok érte, nem nagyon van miért nézzem. viszont tegnap két élményem is volt, aminek hatására ma az inglendes focipólómban** kellett jöjjek :)
az első a vasas-honvéd meccshez kötődik. épp a fáy utca környékén volt dolgom, épp a meccs vége felé, és, hogy elkerüljem a huligánokat, stadion kikerülő hadműveletbe kezdtem, aminek köszönhetően pont arra a villamsora szálltam fel, amire a szurkolók is. (helyismeret 1-es) mákomra agyőztes kispest fanok voltak, akik végig ollézták, meg énekelték a villamost, kurva jó hangulatot adtak az estének, lehetet érzeni, hogy vannak élő emberek a faluba'
a másodikat annak köszönhetem, hogy mivel timi (end 'ör ól femili) sportrajongó, tegnap adott volt a mu-milan meccs megnézése, (ráadásul mettinek megígértem, hogy az 'angoloknak' szurkolok, mer' ha itt ügyesek, akkor angol-angol bl döntő lehet.) ...és baszki, olyan meccset láttam ami tetszett, de nagyon. úgy elrepült a két félidő, hogy ihajj, izgultam, ámultam, szurkoltam. nem is értettem az egészet :) beszartam a kaká-n, meg a ronaldo-n, meg mindkét csapaton.
kurva jó foci volt na, nem is vágtam, hogy ennyire is lehet jó.
*= és az nem ellentmondás, hogy az EB-nek örültem volna**= ez sem ellentmondás, megláttam a turiban, megtetszett, és azóta is szeretem :)