ment itten egy kis vita egy kolléganőm meg köztem, arról, hogy kinek mi lenne a dolga a jelenlegi (vagy egy következő, a mostanihoz hasonló) élelmiszer-para esetén. mer' ugye most az van, hogy simán dioxinnal dúsított lehet közel minden élelmiszer, és innivaló.

k.nőm azon hőbörgött, hogy miért a vásárlóra van bízva a döntés, miért nem veszik le a polcról (az egyáltalán nem biztosan) szennyezett cuccost (ismétlem: gyakorlatilag minden élelmiszert), mer olyan kis betűkkel van kiírva a csomagolásra cucc, hogy neki pl szemüveget kell cserélnie hozzá. írják ki inkább valahova a szóban forgó termékek nevét akkor, ha már levenni nem lehet! mondok: 'figy má' lehet, hogy minden szennyezett. írjanak ki minden boltba egy többezres listát, mikor rajta vannak a terméken az összetevők? különben is, tudatos fogyasztás'. ő erre dühösen: 'de akkor is, engem nem győzöl meg ezzel a "tudatosság" maszlaggal.'

azzal persze tisztában vagyok, hogy a multik hat fillér haszonért egyébként is simán hajlandók mindannyiunkat megölni bármilyen adalékkal, kosszal, esetleg addikciót okozó szerrel megszerezni a lelkünk felett az uralmat, hogy aztán ölhessenek meg, de.

szerintem makszimálisan a saját felelőségünk, hogy mekkora kockázatot vállalunk az életünkben, jelen esetben, hogy mit zabálunk. ha már ezt az életmódot választottuk, hogy városban élünk sokan összezárva, és igénytelen, előre elkészített izéket zabálunk, amiket cserébe bármikor bárhol, olcsón elérünk, akkor viseljük is a hátrányait! igen, én is szeretném (sőt követelem!) hogy tiszta, biztonságos kaját ehessek, friss tojást, hormonnal nem táplált disznót, tejből készült sajtot stb. , de azt látni kell, hogy ennyi embert etetni ilyen mennyiségű kajával más módon nem lehet, csak ha ipari körülmények között termeljük a tápot.
egyébként is van alternatíva: kerülhetjük a gyári cuccokat, zöldséget, gyümölcsöt, szép nyers húst, tejet vehetünk, azokból pedig állítólag házilag is lehet készételt készíteni...