Nyilván jogos, amit mond, meg modern, felvilágosult, etc. Az van viszont, hogy 12 éves korában a legtöbb embernek még fingja nincs, hogy mit fog csinálni "nagykorában", azt meg végképp nem tudja, hogy mihez fog érteni. Azért köll mindent (vagy legalábbis minél többet) megmutatni, elmagyarázni a kölköknek, amíg még kicsik, mert a változatos tárgyakban összekapart minimális tudás alapján lesznek képesek realizálni később, hogy mit is kék ezek közül komolyabban venni. Ha nem basztatnának azzal kiskorodban, hogy matekozzál is, hanem 10 évesen eldöntöd, hogy te rajzolgatni akarsz egész nap, akkor évente kijönne az egyetemekről 100.000 grafikus és három közgazdász meg nulla matematikus. Az megint más kérdés, hogy ugye milyen módszerekkel kell ezt a minimumot megmutatni a gyerekeknek a különböző területekből, mert, hogy az ismeretek jelentős részét fölöslegesen tanítják meg mondjuk ált. suliban, az is biztos. Volt egy minnesotai csaj, akivel "találkozgattam" és ő azt mesélte, hogy kint nekik középiskolával bezárólag rengetegféle dolgot mutattak minden tekintetben, pl. a sportokból nem hármat próbáltak ki, mint itthon (döngető, foci, kézilabda), hanem teljesen alap volt, hogy mindenki kipróbálta az úszástól kezdve még a nehézatlétikát meg az európai soccert is, hogy el tudja dönteni, mit szeret, meg az edzők (tesitanár...) javasolni tudja neki, hogy mire menjen rá komolyabban. Olyan rendszer kéne, ahol 14-15 éves korodig bezárólag "fun" módon megtanítják mindennek az alapjait, osztán gimis korodtól kezdve már azzal foglalkozzál, ami tényleg érdekel, de közben azért kóstoltassanak meg veled kicsit minden mást is, hogy ne kelljen életed végéig benne ragadnod egy esetlegesen hibás döntésben.

magam is pontosan így gondolom