elkezdődött.
abban biztos vagyok, hogy nem ma indult be a folyamat, lehet már néhány napja, talán egy-két hete is, de nálam ma lépett át azon a határon, ami után egyszerűen fájdalmasnak érzem az egészet. biztos valahol mélyen belénk van kódolva a szenvedés utáni vágy, valami őskorból hozott primitív, és épp ezért über mély gyökerű mazochizmus, hogy ezt évről-évre egyáltalán hagyjuk kitörni.
konzervatív muszlim sorstársaink bezzeg tudják mi az egyetlen megoldás*. mondjuk én attól sírva fakadnék biztos.
inkább törjön ki a nyakam, gúvadjon a szemem, izzadjon a tarkóm, de minden évben megéneklem, hogy imádom a nyarat: lengjen a könnyű nyári szoknya, ringjon a csípő, lobogjanak azok a nagy, magyar csöcsök!
isten hozott könnyű nyári női viselet - és jöjjön veled a pokol...
*= akinek nincs hvg.hu acca, annak bemásoltam a 9. kommentbe