"(...) végülis a kapitalizmus győzött, mint mindig. A kapitalizmusban mindenből lehet pénzt csinálni, és ha pénzt csinálsz valamiből, akkor avval meg is ölöd. Amit korábban azért csináltál, mert szeretted, azt ezután a pénzért csinálod, és ez mindent megváltoztat. A kapitalizmus mindent megöl." Matthew Herbert (innen »)
pár hete elhagyta a számat az a mondat, hogy 'én hiszek a kapitalizmusban', amit egyre inkább kénytelen vagyok felülírni. részben a fentihez hasonló épeszű gondolatok, részben meg a saját szememmel látott események, folyamatok miatt. (meg így visszahallgatva olyan hüjén is hangzik, mintha ötven éve mondta volna egy lelkes agitátor, - persze egy másik világrendszerre értve.
szóval az alapvető problémám, ami e kettősséget okozza, hogy ugyan a liberális szabadságjogokat, a versenyt, meg a képességek szerinti előrejutás lehetőségét elképzelhetetlenül fontos vívmányoknak tartom, mégis rettenetesen zavar, hogy ez a rendszer nem tud mit kezdeni azokkal akik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak versenyezni, előrejutni*. ha te egy réten akarsz élni egy sátorban, vagy sérült, beteg, vagy egyszerűen csak más vagy - azt a kapitalizmus, -sajnos hasonlóan az összes többi eddig kipróbált politikai rendszerhez- nem tudja tolerálni. az meg szerintem nem lehet egy jó rendszerben opció, hogy dögöljön meg minden és mindenki (beleértve emberiség, meg a komplett élővilág), csak legyen még két dollárom!de akkor hol a megoldás? van olyan egyáltalán?
*= már eleve az kérdéses, hogy előre-e az az előre, meg, hogy egyáltalán minek is, de majd komolyabb időt szentelek e kérdésekre pár év múlva, aztán megválaszolom párszáz oldalban.