hallgatnám az új metallica lemezt, mert elsőre úgy tűnt, végre megint vállalható zenét játszanak. akármennyire is feleslegesen hosszúak a számok, és bármennyire is önismétlőn közepes az egész de legalább olyan, mintha nem lenne annyira szörnyen tré, mint a load/reload.
az csak hagyján , hogy van rajta egy one folytatásnak tűnő szám (the day that never comes - az első klip is erre készült), az unforgiven III léte, azért hm, minimum erősen megkérdőjelezhető. a st anger-t a borzalmas dobsound miatt még soha nem bírtam végighallgatni, de most, hogy végignéztem a "some kind of monster" dvd-t, valszeg megpróbálom.
ez az új album mindenesetre annyira szarul szól, hogy az előző produkció debil hangzása a múlt ködén át egy varázsütésre romantikusan megszépült. talán kirk szólói azok, amik egyedül szólnak valahogy, minden más kérem, egy fos kása. valahol -most nem találom- láttam egy értekelést arról, hogy az a baj egyszerűen, hogy túl van tolva, hogy kurva hangos legyen, és állítólag a mastert végző arc is sír, hogy ő nem ezt akarta, de gyakorlatilag nem volt beleszólása. (itt megint csak visszacsatolnék a fenn már említett filmre - james folyton a kontroll elvesztésétől parázik, so simán el tudom ezt képzelni)

ilyet hogy lehet a kezeikből kiadni uraim?