hallgatnám az új metallica lemezt, mert elsőre úgy tűnt, végre
megint vállalható zenét játszanak. akármennyire is feleslegesen
hosszúak a számok, és bármennyire is önismétlőn közepes az egész de legalább
olyan, mintha nem lenne annyira szörnyen tré, mint a load/reload.
az csak hagyján , hogy van rajta egy one folytatásnak tűnő szám (the day that never comes - az első klip is erre készült), az unforgiven III léte, azért hm, minimum erősen megkérdőjelezhető. a st
anger-t a borzalmas dobsound miatt még soha nem bírtam végighallgatni,
de most, hogy végignéztem a "some kind of monster" dvd-t, valszeg
megpróbálom.
ez az új album mindenesetre annyira szarul szól, hogy az előző produkció debil hangzása a múlt ködén át egy varázsütésre romantikusan megszépült. talán kirk szólói
azok, amik egyedül szólnak valahogy, minden más kérem, egy fos
kása. valahol -most nem találom- láttam egy értekelést arról,
hogy az a baj egyszerűen, hogy túl van tolva, hogy kurva hangos legyen, és állítólag a
mastert végző arc is sír, hogy ő nem ezt akarta, de gyakorlatilag nem
volt beleszólása. (itt megint csak visszacsatolnék a fenn már említett
filmre - james folyton a kontroll elvesztésétől parázik, so simán el
tudom ezt képzelni)
ilyet hogy lehet a kezeikből kiadni uraim?